|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 51 találat | lapozás: 1-30 | 31-51 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Juncker, Jean-Claude 2017. január 12.Európai Bizottság: megfigyelés alatt marad a román igazságszolgáltatásBukarest kérése ellenére Brüsszel idén nem zárja le az ellenőrzési és együttműködési mechanizmust. MTI - Paraskevi Michou, az Európai Bizottság főtitkárhelyettese, a Bukarestbe látogató küldöttség vezetője csütörtökön délután a parlament vezetőivel folytatott megbeszélés után újságíróknak úgy nyilatkozott: az idén biztos nem zárják le az ellenőrzési és együttműködési mechanizmust. Mint mondta, tolmácsolta a román hatóságoknak, szoros együttműködést akarnak a mechanizmus lezárása érdekében. Ez azonban attól függ - tette hozzá -, mit tesz a román kormány és parlament, hogy meggyőzze Brüsszelt az elvégzett reformok visszafordíthatatlanságáról. Paraskevi Michou néhány órával korábban találkozott Bukarestben Florin Iordache igazságügyi miniszterrel, aki kijelentette: Románia valamennyi feltételt teljesít ahhoz, hogy az Európai Bizottság befejezze a román igazságszolgáltatás figyelemmel kísérését. Paraskevi Michou azért jött Romániába, hogy tájékozódjon az igazságszolgáltatás helyzetéről, ugyanis a brüsszeli uniós végrehajtó szerv hamarosan közzéteszi a román igazságszolgáltatásról szóló újabb éves jelentését. Bukarestnek elege van Brüsszel tíz éve, Románia és Bulgária EU-csatlakozása óta kíséri figyelemmel a két ország igazságszolgáltatásának működését az úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmus keretében. Bukarest már évek óta sürgeti, hogy kapjon határidőt Brüsszeltől az ellenőrzési mechanizmus lezárására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, még a jelenlegi uniós bizottság megbízatásának lejárta előtt létrejöhetnek ezek a feltételek. Ismert, hogy a román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen. maszol.ro 2017. január 12.Iordache: Brüsszelnek be kell fejeznie az igazságszolgáltatás figyelésétMTI - Románia valamennyi feltételt teljesít ahhoz, hogy az Európai Bizottság befejezze az igazságszolgáltatás figyelemmel kísérését - jelentette ki csütörtökön Florin Iordache igazságügyi miniszter. A tárcavezető az Európai Bizottság küldöttségével folytatott megbeszélést, amely azért jött Romániába, hogy tájékozódjon az igazságszolgáltatás helyzetéről, ugyanis a brüsszeli uniós végrehajtó szerv hamarosan közzéteszi az igazságszolgáltatásról szóló újabb éves jelentését. Florin Iordache az uniós küldöttséggel folytatott megbeszélést követően elmondta: ismertette a kormány álláspontját, miszerint semmi szükség megvárni 2019-et, akár már az idén is le lehetne zárni a mechanizmust, hiszen Románia jelentős lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményei megerősítése érdekében. „Románia ebben a pillanatban elég garanciát nyújt arra, hogy az igazságszolgáltatásban tevékenykedő valamennyi intézmény jó feltételek között működjön" - mondta az igazságügyi miniszter. A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen. Brüsszel tíz éve, Románia és Bulgária EU-csatlakozása óta kíséri figyelemmel a két ország igazságszolgáltatásának működését az úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmus keretében. Románia már évek óta sürgeti, hogy kapjon határidőt Brüsszeltől az ellenőrzési mechanizmus lezárására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, még a jelenlegi uniós bizottság megbízatásának lejárta előtt létrejöhetnek ezek a feltételek. maszol.ro 2017. január 18.Összeveszett az európai jobb- és baloldal (Elnököt választ az EP )Tegnap választott új elnököt az Európai Parlament a német nemzeti politikába visszavonuló mostani elnök, Martin Schulz helyére, lapzártáig azonban nem dőlt el, ki vezeti a következő négy évben az Európai Unió törvényhozó testületét. A nap izgalmait az okozza, hogy összerúgta a port a két legnagyobb frakció, a keresztény-konzervatív Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D). Évek óta nagykoalícióban irányította a két csoport az Európai Unió közvetlenül választott testületét, de most úgy tűnik, ennek az együttműködésnek vége. Azon vesztek össze, hogy egy tizenkét éve működő háttérmegegyezés értelmében a szocialista Martin Schulz után egy néppárti jelöltön lett volna a sor, hogy az EP élére álljon. Ha ez így alakul, akkor viszont az EU mindhárom fontos vezető pozíciójába néppárti politikus került volna. Az EU „kormányát”, az Európai Bizottságot a luxemburgi konzervatív Jean-Claude Juncker vezeti, a miniszterelnökök és a külügyekkel foglalkozó államfők tanácsát a lengyel polgári platformos Donald Tusk elnökli. A verseny nyílttá vált, és hét parlamenti frakció állított jelöltet az EP-elnökségre. A liberálisok (ALDE) Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnököt indították harcba. Percekkel az első szavazási kör után azonban Verhofstadt visszalépett a néppárti jelölt, az olasz Antonio Tajani javára. Parlamenti források szerint visszalépésének az ára az volt, hogy az ALDE a már meglévő három mellé még egy alelnökséget kapjon az EP-ben, és fontosabb szerep jusson nekik a szakbizottságok vezetésében. A két frakciónak azonban összesen nincs annyi szavazata, ahánnyal meg tudnák nyerni a választást. Az egyik fő kérdés az volt, hogy brit konzervatívokat és a lengyel Jog és Igazságosság pártot is a sorai között tudó Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció beáll-e az újonnan alakult jobboldali–liberális koalícióba. A szavazáson legfeljebb négy kört tartanak, és addig tart, amíg az egyik jelölt megszerzi a leadott érvényes voksok legalább felét. Az első három körben az összes jelölt indulhat, a negyedik, késő estére kiírt voksoláson azonban csak a két legjobban szereplő jelölt: Antonio Tajani (EPP, Olaszország) és Gianni Pittella (S&D, Olaszország). Az Európai Parlamentnek 750 tagja van. Ha mindenki szavaz, és mindenki érvényesen, 376 szavazat kell a győzelemhez. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. január 26.Brüsszel nem hagy fel Románia megfigyelésévelTörténtek előrelépések az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén, de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy az Európai Bizottság megszüntesse az ország megfigyelését – derül ki a testület szerdán kiadott jelentéséből. Bár számos előrelépés történt az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén, még sok a tennivaló, ráadásul a parlament és a kormány még mindig megpróbálja enyhíteni a korrupcióellenes jogszabályokat, ezért az Európai Bizottság (EB) nem zárja le a reformok figyelemmel követésére kidolgozott Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmust. Az EB szerdán tette közzé az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc helyzetéről szóló, 2016-ra vonatkozó országjelentését. A dokumentum leszögezi: az igazságügyi reform és a korrupció elleni harc terén elért eredmények ellenére egyes politikusok és a sajtó igazságügyi rendszerrel kapcsolatos, főleg pedig az Országos Korrupcióellenes Ügyosztállyal (DNA) szembeni bírálatai alááshatják az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Az EB szerint az, hogy számos ismert politikus ellen emeltek vádat, illetve született ítélet, azt jelzi, hogy pozitív a tendencia az igazságszolgáltatás függetlenségének megvalósulása terén. Nő az igazságszolgáltatásba vetett bizalom is. Felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy nőtt az igazságszolgáltatással, különösen pedig a DNA-val szembeni bírálatok intenzitása is. Ez pedig – főleg ha a parlament vagy a kormány részéről érkezik – alááshatja az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalmat. A jelentés kiemeli az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerepét az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében. Az új polgári és büntető törvénykönyv alkalmazása kapcsán megjegyzik, azt nehezítette a parlament kiszámíthatatlan törvényhozási tevékenysége, még mindig nem szavazták meg azokat a kormányrendeleteket, amelyek orvosolják a bennük az alkotmánybíróság által jelzett kifogásokat.A jelentés bírálja a parlamentet az olyan kezdeményezések miatt, amelyek gyengíthetik a korrupcióellenes küzdelmet, és kitér a kormány idén január 18-án nyilvánosságra került, a közkegyelemről és a Btk. módosításáról szóló tervezeteire is. Megjegyzi: az ilyen módosítások az eddigi előrelépések átértékelését is maguk után vonhatják, és a kormány módosító tervezeteit is ebből a szemszögből kell vizsgálni, bármilyen formában fogadják is el őket. Korrupciós index: kis javulás Románia világon az 57., az Európai Unióban Magyarországgal holtversenyben a 24-25. helyen áll a korrupció szempontjából – áll a Transparency International (TI) nevű szervezet szerdán kiadott, 2016-ra vonatkozó jelentésében. A köztisztségviselők feddhetetlensége kapcsán megjegyzi: azt megfelelő törvényi háttér szabályozza, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) pedig független szervként ügyel ezek betartására. A korrupció kapcsán a jelentés leszögezi: az még mindig mély gyökerekkel bír az egész társadalomban, ami mind a kormányzás minőségére, mind a gazdaságra hatással van. Ugyanakkor pozitívumként könyveli el, hogy 2013 óta folyamatosan javul a korrupció leküzdésére hivatott intézmények mérlege. Mindazonáltal nem tartja kellőképpen hatékonynak a korrupció megelőzését célzó intézkedéseket. A szükséges tennivalók között felsorolják a főügyészek kinevezését szolgáló eljárás átláthatóbbá tételét, azt, hogy a parlament és a kormány tagjai tartsák tiszteletben az igazságszolgáltatást, hogy maradéktalanul ültessék gyakorlatba az új Btk.-t és a büntetőjogi perrendtartást, biztosítsák a bírósági ítéletek tiszteletben tartását, tegyék hatékonyabbá a feddhetetlenségi ügynökség munkáját, a parlament tegye átláthatóbbá az összeférhetetlenségi ügyekre vonatkozó döntési folyamatot, és biztosítsa, hogy a mentelmi jog ne jelenthessen akadályt a korrupcióellenes erőfeszítések útjában. Frans Timmermans, az EB alelnöke leszögezte: Románia jelentős fejlődést ért el az Európai Unióhoz való csatlakozás óta eltelt tíz évben, és a korrupcióellenes harc fokozására, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének megóvására irányuló tendencia, amelyet az előző három évben tapasztaltak, a tavalyi évben is folytatódott. Így most lehetőség nyílik arra, hogy az erőket a fennmaradó jelentősebb intézkedések meghozatalára koncentrálják, és a kitűzött cél szerint még a jelenlegi, Jean-Claude Juncker vezette EB mandátuma vége előtt véget vethessenek a romániai igazságügy és a korrupcióellenes harc intézményes megfigyelésének. Klaus Johannis államfő üdvözölte a jelentést, megjegyezve, az annak a bizonyítéka, hogy a 2015-ben kormányra került szakértői kabinet érdemben hozzájárult az igazságügyi reformhoz és a korrupcióellenes küzdelemhez. Az elnök szerdán Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén felszólalva arról is beszélt: folytatni kell a harcot a korrupció ellen, és akkor siker várható. Azt is kifejtette, olyan, demokratikus társadalmak szükségesek, amelyekben a többség nem él vissza a jogaival. Azt is leszögezte: az ellenzék által megfogalmazott bírálatokat nem szabad a választási eredmény megkérdőjelezéseként értelmezni. Ana Birchall európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a pozitívumokat emelte ki, különös tekintettel a megfigyelési mechanizmus befejezésének határidejére való utalást. Mint ismeretes, az Európai Bizottság Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozása óta tartja megfigyelés alatt a két ország igazságügyi rendszerét és a korrupcióellenes küzdelmet. Bár ez hivatalosan nem szerepel a schengeni csatlakozás feltételei között, több nyugat-európai tagállam – így Németország, Franciaország, Hollandia és Finnország is – attól tette függővé a két ország csatlakozásának jóváhagyását a belső határellenőrzéstől mentes uniós övezethez, ha az érdemi és visszafordíthatatlan előrelépések nyomán az EB beszünteti a megfigyelési mechanizmust. Balogh Levente Szabadság (Kolozsvár) 2017. február 2.Románián a világ szemeBrüsszel, Berlin, Washington – az Európai Bizottság, Németország és Amerika is figyelemmel és aggodalommal követi a bukaresti kormány intézkedéseit, magyarázatot kérnek, és a korrupció elleni harc folytatására szólítják fel Romániát. A német kormány választ vár Bukaresttől a büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosításáról, az Európai Bizottság pedig figyelmeztet: a korrupció elleni harc folytatása alapvetően fontos. Hans Klemm, Amerika bukaresti nagykövete találkozóra hívta Sorin Grindeanu kormányfőt. Romániának előre kell haladnia a korrupció elleni harcban, nem szabad visszalépnie – szögezte le Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnapi nyilatkozatában. Azt is nyomatékosította, hogy az Európai Bizottság komoly aggodalommal figyeli a korrupció helyzetének romániai alakulását. Úgy fogalmazott: a korrupció elleni harcban elért eredmények visszafordíthatatlansága alapvetően fontos az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy lezárhassa az úgynevezett együttműködési és értékelési mechanizmus (CVM) részeként figyelemmel követett reformfolyamatok vizsgálatát. Juncker utalt az uniós bizottság Romániáról múlt héten közzétett országjelentésére, amely elismerte a korrupció elleni küzdelem területén elért eredményeket. A jelentéstevők ugyanakkor nyilvánvalóvá tették azt is, hogy minden olyan lépés, amely aláássa ezt a folyamatot, gyengíti az eddigi intézkedések hatásait, vagy szűkíti a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények körét, és hatással lesz a jövőbeli jelentésekre is – emlékeztetett a bizottsági elnök. Mint ismert, Románia a 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság az együttműködési és értékelési mechanizmus keretében követi figyelemmel, és következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. Románia számára azért is fontos a CVM lezárása, mert több uniós tagállam ettől tette függővé felvételét a schengeni térségbe. Az eredeti menetrend szerint Romániának 2011-ben kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli övezethez. Hasonló szellemű állásfoglalás érkezett Berlinből, Európa legerősebb államának fővárosából. A német kormány aggodalommal fogadta a román kormány rendeletét a büntető törvénykönyv (Btk.) és a perrendtartás módosításáról, és választ vár Bukaresttől arra a kérdésre, hogy a rendelet révén megváltozó környezetben miként lehet folytatni a korrupció elleni küzdelmet – hangzott el tegnap Berlinben a német kormányszóvivői tájékoztatón. Martin Schäfer külügyi szóvivő szerint a román kormány döntése nem jó és nem helyes jelzés, a német szövetségi kormány pedig világos válaszokat vár a bukaresti vezetéstől arra, „miként képzeli el a korrupció elleni elkötelezett harc folytatását a megváltozott jogi keretfeltételek között, és hogyan szeretné erősíteni a jogállamot”. Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert felidézte, hogy a kancellár a napokban telefonbeszélgetést folytatott az ügyről Klaus Iohannis államfővel, teljes támogatásáról biztosítva őt az erős és érett román demokrácia kiépítése érdekében a korrupció ellen folytatott küzdelmében. Angela Merkel a román elnök előtt világossá tette, hogy „Berlin szerint nagyon rossz jelzés lenne a korrupció elleni küzdelem felpuhítása, és a jogállamiság, illetve a reformpolitika relativizálása Romániában”. Amerika is érdeklődést tanúsít a Bukarestben történtek iránt. Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete találkozóra hívta Sorin Grindeanu kormányfőt tegnap délelőtt. Marian Neacşu, a miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója megerősítette az erről szóló hírt, de részleteket nem árult el. Annyit közölt még, hogy információi szerint a találkozót az amerikai diplomata kezdeményezte. Ugyancsak tegnap este Románia hat partnere: Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok közös levélben kérte Románia kormányát, hogy ne akadályoztassa a korrupció elleni harcot. „Mi, Románia nemzetközi partnerei és szövetségesei mélységes aggodalmunkat fejezzük ki Románia kormányának 2017. január 31-e éjszakai akciójával kapcsolatban, amely aláásta Románia tízévi, jogállamiságra törekvő és korrupcióellenes előrelépéseit” – olvasható az angol nyelvű közleményben. Az idézett dokumentum szerint a vitatott lépések Románia partnerségi viszonyait veszélyeztetik. Az aláírók szerint a kormány akciója szembement az igazságszolgáltató testületek, a civil társadalom hiteles szereplői és a román állampolgárok egyhangúlag megfogalmazott véleményével, és „nem tesz mást, mint súlyosan csorbítja Románia pozícióját a nemzetközi közösségben, kockáztatva a közös, az Európai Unió és a NATO alapelvein nyugvó partneri viszonyokat”. „Reméljük, hogy Románia kormánya visszafordítja ezt a szerencsétlen folyamatot” – írják a közleményben, amely szerint, ha valóban szükség van a vitatott törvénymódosításokra, ezeket csakis az összes érintett fél meghallgatásával, hiteles és megalapozott folyamat eredményeképpen lehet meghozni. Az aláírók között levő uniós országok képviselői az Európai Bizottság Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusára figyelmeztetnek, amelynek keretében a közelmúltban újabb jelentés látott napvilágot. A nyilatkozat EU-tagságú aláírói remélik, hogy Románia olyan utat fog bejárni, amely lehetővé teszi az Európai Bizottságnak, hogy a mechanizmus lezárása irányában tudjon a továbbiakban intézkedni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. február 3.„Folytatjuk a korrupcióellenes harcot”Sorin Grindeanu egy Jean-Claude Junckerhez és Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság elnökéhez, illetve első alelnökéhez címzett szerdai levelében megerősítette „minden romániai intézmény és döntéshozó elkötelezettségét a korrupcióellenes harc folytatását illetően”. A kormány közleménye szerint a miniszterelnök a büntető törvénykezést módosító kormányrendeletek által kiváltott állásfoglalások kapcsán fogalmazta meg levelét. „Tudomásul vettem a korrupcióellenes harc folytatásának fontosságáról megfogalmazott közös álláspontjukat, valamint az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében megfogalmazott jelentés megállapításait, és biztosíthatom önöket, hogy a korrupcióellenes harc az általam vezetett kormány egyik prioritása” – fogalmaz Grindeanu, aki hozzáteszi: elküldi a testületnek a büntető törvénykezést módosító jogszabályok teljes szövegét. Nyugati Jelen (Arad) 2017. február 6.Kitüntették Iohannist DrezdábanSzent György-éremmel tüntették ki február 3-án a drezdai Semper Operaházban Klaus Iohannis államfőt, „az európai értékek folyamatos támogatása” miatt. Az államfő „egész Románia” nevében vette át az érmet, amit „a román–német barátságnak” ajánlott fel. „Szent György lovag példája arra a küzdelemre utal, amit a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben az európai demokratikus államok vívnak” – mondta köszönőbeszédében Johannis. Az államfő rámutatott: fontos, hogy az Európai Unió becsülettel és tisztességgel megőrizze alapértékeit és konkrét megoldásokat keressen arra, hogy polgáraihoz közelebb legyen. Korábban a Szent György-érmet olyan személyiségek kapták meg, mint Christian Wulff, Németország volt elnöke, Günther H. Oettinger, volt európai biztos, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker, volt luxemburgi kormányfő, az Európai Bizottság hivatalban lévő elnöke. Nyugati Jelen (Arad) 2017. február 15.Szabad az út a románok kanadai vízummentessége előttJóváhagyta az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén. Ennek nyomán a tengerentúli ország eltörli a román állampolgárok vízumkötelezettségét. Az egyezményt 408 igen szavazattal, 254 ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a strasbourgi ülésen. A szavazást megelőző vitán Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta, az „óriási gazdasági és geopolitikai lehetőséget" jelentő szerződéssel új korszak kezdődik az EU és Kanada kapcsolataiban. „Falak helyett hidakat építünk, s ez lehetővé teszi, hogy együttesen lépjünk fel a társadalmainkat érő kihívásokkal szemben" – mondta. „A mai bizonytalan időkben, a protekcionizmus világszintű térnyerése közepette a CETA a fenntartható kereskedelem iránti elkötelezettségünket tanúsítja" – emelte ki Cecilia Malmström. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a parlamenti szavazás eredményét, fontos mérföldkőnek nevezve azt a CETA ratifikációs folyamatában. Mint mondta, a megállapodás lehetővé teszi, hogy „közösen alakítsuk a globális kereskedelmi szabályokat". Antonio Tajani, az Európai Parlament nemrég megválasztott elnöke kijelentette, „a szabadkereskedelmi egyezmény az uniós állampolgárok javát szolgálja, serkenteni fogja a gazdasági növekedést, elősegíti a munkahelyteremtést és garantálja az EU magas egészségügyi, környezetvédelmi és munkajogi szabályainak megőrzését". Az EP épülete előtt nagyjából száz civil tüntetett szerda délelőtt a parlamenti jóváhagyás ellen, a szavazás előtti percekben pedig több képviselő azt skandálta az ülésteremben, hogy „nemet a CETA-ra!". A szerződés rendelkezéseinek többsége már áprilisban hatályba léphet, de az egyezményt még a tagállami parlamenteknek is ratifikálniuk kell, ami szakértők szerint évekig is eltarthat. Az ottawai kormány már tavaly bejelentette, hogy 2017. december 1-jével eltörli a román és a bolgár állampolgárokkal szemben alkalmazott vízumkényszert, ha Brüsszel rábólint a szabadkereskedelmi megállapodásra. Bukarest és Szófia is a vízumkényszer eltörlését támasztotta annak feltételéül, hogy hozzájárulásukat adják az Európai Unió és Kanada közötti egyezmény megkötéséhez. A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozón, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után. A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét. Krónika (Kolozsvár) 2017. február 18.Grindeanu Brüsszelben: megértettem a tüntetők üzeneteitTiszteletben tartja az utcára vonult tüntetők véleményét, megértette üzenetüket, és a tiltakozást kiváltó kérdést a parlament fogja tárgyalni - jelentette ki pénteken a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján Sorin Grindeanu kormányfő. "Figyelemmel kísértem minden tüntetést, azt is, amelynek során tízezrek vonultak a kormány épülete elé, és a mostaniakat is, amikor alábbhagyott a tiltakozók létszáma. Tiszteletben tartom a tüntetők véleményét, értékelem, hogy a megmozdulások rendben zajlottak, sőt kimondottan értékelem azt a kreativitást, amiről polgártársaink bizonyságot tettek az elmúlt időszakban. Megértettem az üzenetüket” – mondta a miniszterelnök Brüsszelben. Sorin Grindeanu arra a kérdésre válaszolt, hogy mit üzen azoknak, akik folytatják a tüntetést Bukarestben, illetve annak a mintegy húsz, ellene tiltakozó embernek, akik az Európai Bizottság székhelye előtt várták. A kormányfő kiemelte: a büntetőjogot módosító sürgősségi kormányrendelet hatályon kívül helyezése a bizonyíték arra, hogy a kormány megértette a tüntetők üzenetét. "Minden vita erről a parlamentben fog zajlani, a civil szervezetek és az érintett intézmények bevonásával” - jelentette ki a miniszterelnök. Nem kapott a romániai igazságügyi rendszerre vonatkozó feladatlistát az Európai Unió magasrangú köztisztviselőivel lezajlott találkozói során - jelentette ki a sajtótájékoztatón a kormányfő. Arra a kérdésre, hogy kértek-e tőle garanciát az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos módosításokra, Grindeanu úgy reagált: "Vagyis, hogy van-e valamiféle To do List-em (feladatlistám)? Nincs!" Grindeanu ismét kifejezte óhaját, hogy szűnjön meg a Romániával szemben alkalmazott Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus. Hozzátette: ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken azt mondta neki: reméli, hogy a mechanizmus még az ő mandátuma lejárta előtt megszűnik. "Ha szemügyre vesszük a tíz évvel ezelőtti ajánlásokat és a legutóbbi jelentésben foglalt ajánlásokat, akkor láthatjuk, hogy nem ugyanazok, időközben fejlődtek. Románia is fejlődött, és nagyon fontos lépéseket tett ezen a téren" - mondta a kormányfő. Sorin Grindeanu csütörtökön és pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság és az Európai Tanács magas rangú képviselőivel találkozott. Csütörtökön Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével, pénteken pedig Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, valamint Jyrki Katainennel, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnökével találkozott a román kormányfő. maszol.ro, 2017. március 25.Nemzetépítő állam — nemzetállamSzatmárnémetibe látogatott Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, aki a Szatmár-Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében egyházi, politikai és közéleti személyiségekkel, valamint érdeklődőkkel találkozott. A magas rangú vendéget Sipos Miklós házigazda lelkipásztor köszöntötte, az előadást és a beszélgetést pedig Kereskényi Sándor meghívó, a találkozó szervezője moderálta. Németh Zsolt Magyarországnak az Európai Unióhoz való viszonyáról beszélt. Felsorolta azokat a vádakat, amelyek Magyarországot érték az elmúlt évek során és azt, hogy mi volt ezekre Magyarország válasza. Az egyik igazán kemény vád az, hogy Magyarország nem támogatja az Európai Unió közösségi hatáskörének a megerősítését, azt a gondolatot, hogy az Unió legyen egy erős intézménye a kontinensnek. A magyarok soha nem mondták azt, hogy az Európai Unió hatásköreit lebontanák és vissza akarnának építeni valamilyen kezdeti dolgokat, a magyarok mindig azt mondják, hogy a közösségi hatásköröket érdemes lenne bővíteni, különösen a biztonságpolitika területén kellene lépéseket tenni, magyarázta a politikus. Az Európai Unió minden évben felveti az európai hadsereg létrehozásának ötletét, erre sok a pró és kontra vélemény, mint ahogyan a digitális Európa létrehozására is. Egy másik vád Magyarország ellen, hogy nem támogatja a többsebességes Európa gondolatát. Amikor elkezdtek néhány hónapja arról tárgyalni, hogy merre kellene Európának haladnia, akkor Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöki minőségében megfogalmazta az ő javaslatát, bár erre neki nem volt felhatalmazása, ugyanis az EB a szerződéseknek az őre, nem pedig egy politikai testülete az Európai Uniónak. Utána viszont többen megfogalmazták, a visegrádi országok is, később Versailles-ban megfogalmazta a négy legnagyobb európai ország is (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország), és ennek lett a végkonklúziója a többsebességes Európára vonatkozó javaslat. Az EU azzal vádolja Magyarországot, hogy ezt nem támogatja. Ez sem igaz. De mit jelent a sebesség gondolata? Az egy sebesség azt jelentené, hogy mindenki ugyanabban a keretben vesz részt egyenlő jogokkal, egyenlő kötelezettségekkel. A két sebesség az, ami igazán ravasz megfogalmazás, mert ez egy kicsit arra emlékeztet, mint ami régen a centrumnak és a perifériának volt a megkülönböztetése. Az elmúlt években erre vonatkozóan megfogalmazódott a „mag Európa” gondolata. Ez azt jelenti, hogy ha nem megy minden tagállamnak előre a szekere, akkor a magnak kell mennie, ezeknek az országoknak kell együttműködniük. Ez az, amit Magyarország nem támogat. Ezt lehet két sebességnek, de lehet „mag Európának” is hívni. Ha megerősödik a mag, de nem fejlődik a periféria, akkor az a végét jelenti annak az EU-nak, aminek egykor indult. Magyarország azokat a lépéseket támogatja, amelyek az európai integrációt nem gyengítik, hanem erősítik. Ha az Európai Unió vívmányait hangsúlyozni akarjuk, akkor a legfontosabb az egység, az európai egyenjogúság megteremtése. Ha ezt feladjuk, az egy kegyelemdöfés lehet az integráció számára. A franciák például a „mag Európa” gondolatot támogatják, véleményük szerint a lejtő ott indult el, amikor elkezdődött a bővítés, főként akkor, amikor Románia és Bulgária is csatlakozott. Magyarország számára azért volt fontos Románia csatlakozása, hogy a romániai magyarság jobb lehetőségekhez jusson, és Magyarország számára hasonló okok miatt az is fontos, hogy azok az országok, ahol magyarok élnek, csatlakozhassanak az Európai Unióhoz, hiszen a Kárpát-medencei magyarságnak mély európai gyökerei és hagyományai vannak. Ugyancsak sok bírálat éri Magyarországot, mert nem fogadja el a kvótákat a menekültek befogadására vonatkozóan. A magyaroknak az a véleményük, hogy a kvótarendszer bevezetése hosszú távon egész Európának ártana. Elindulna egy olyan folyamat — lásd a legutóbbi londoni merényletet —, aminek nagyon fontos kockázatai vannak. Nagyon sok vita alakul ki az EU és Magyarország között a nemzet kontra Európa, nemzet kontra európai identitás, nemzeti szuverenitás-európai hatáskör, nemzeti identitás-európai identitás témakörökben. A magyarok azt gondolják, hogy az európai és a nemzeti kötődésnek az egymással való folyamatos ütköztetése és szembeállítása, alá- és fölérendelése egy hiba. Azt a benyomást kelti, hogy a nemzet alacsonyabb rendű, mint az európai identitás. Ha valaki nagyon fejlett, akkor meghaladja a nemzetéhez való kötődést, akkor ő már európai. Ez a nézet nagyon kártékony. A magyarok nem szeretnék lebecsülni az európai kulturális hagyományokat, hiszen abból táplálkoznak a magyarok is, de nem úgy vetődik fel a kérdés, hogy magyarok vagyunk vagy európaiak, hanem mellérendelő módon. A kettő nem jelent konfliktust, nem értékesebb egyik a másiknál, hanem egy szerves egységet alkot a magyar identitásban. A nemzeti identitás és a nemzetállam kérdése egy csónakban eveznek. A magyarságnak sajátos a helyzete, mert Magyarország a nemzetállam, de a nemzet szerteágazik. A magyar több állam területén élő nemzet. A nemzetépítő állam hatáskörének védelme ugyanolyan fontos, mint a nemzetállam hatáskörének a védelme — mutatott rá a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 2017. március 31.Kiálltak az egységes Európáért (Az Európai Néppárt kongresszusa)Európai vezetők az Európai Néppárt (EPP) máltai kongresszusának második napján az egység és a szolidaritás jelentőségét hangsúlyozták azoknak a komoly kihívásoknak a kezelése érdekében, amelyekkel az EU ma szembenéz. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: „csak az egységes Európa lehet szuverén Európa”, és csak a szuverén Európa garantálhatja a szabadságot és függetlenséget a polgárai számára. Leszögezte: eltökéltek és egységesek maradunk a jövőben is, és a feladatunk az, hogy megértessük a polgárokkal, az erős EU a legjobb garanciája a nemzeti és állami szuverenitásnak. Hozzátette: nincs ellentmondás a liberális demokrácia és a rend, a biztonság iránti igény között, csak szabad és törvénytisztelő társadalom lehet biztonságban. Angela Merkel német kancellár kiemelte: ha az európai országok együttműködnek, sikeresebbek lehetnek, mint egyedül. Az EPP-ről szólva azt mondta: „mi vagyunk a legnagyobb erő az európai családban”, a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás értéke köt össze minket, és mindig ezekre az értékeinkre kell támaszkodnunk. Úgy látja, a nyugat-balkáni országoknak perspektívát kell kínálni, hogy az EU tagjaivá válhassanak. A német kancellár a migrációt illetően kijelentette: azért fogadták be a menekülteket, mert ez volt a helyes, és segíteni kell az afrikai országoknak, hogy a saját kezükbe vehessék a sorsukat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta: „a brexit nem mindennek a végét jelenti”, hanem egy új kezdetet, az uniós tagállamoknak tovább kell haladniuk. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint az EU-nak változnia kell, hogy Európa maradjon a legjobb hely a világon, és ahhoz, hogy az Európai Néppárt vezethesse ezen az úton, a pártnak is változnia kell. Kijelentette: el kell fogadni az intellektuális és politikai harcot a baloldallal, nem kell félni a baloldal kritikájától, amikor „populistának hívnak minket”, mert tudjuk, hogy nem vagyunk azok. Orbán Viktor hangsúlyozta: az EPP-nek Európa zászlóshajójának kell lennie, olyan pártnak, ahol van helye a nemzeti büszkeségnek és a keresztény identitásnak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök arról beszélt, hogy a kihívások, amelyekkel Európának ma szembe kell néznie, rendkívül összetettek, külső és belső problémákat is kezelnie kell az uniónak. Vannak országok Európa délkeleti részén, amelyeknek nagyobb és jobban látható támogatásra van szükségük az unió részéről – vélekedett. Klaus Iohannis román államfő kiemelte: Románia erős és egységes EU-t akar, és elkötelezetten hisz azokban az értékekben, amelyek összekötik az európai országokat. Mariano Rajoy spanyol kormányfő úgy fogalmazott: „ha visszatekintünk, büszkék lehetünk az európai projektre”, mert az EU „nemcsak begyógyította a sebeinket, hanem előrébb is vitt minket a világban”. „Elkötelezettnek kell maradnunk Európa mellett, és hangsúlyoznunk kell ennek a nagyszerű integrációs projektnek az előnyeit” – vélte. Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök szerint, mivel az EU rendkívül komoly nehézségekkel néz szembe, az egységre és az összehangolt cselekvésre még nagyobb szükség van. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke kiemelte: „nehéz időket élünk, gazdasági válság, migráció, terrorizmus, brexit – a néppárt felelőssége hatalmas”. „Különbözőek vagyunk, különböző nyelveket beszélünk, de ugyanazokat az értékeket valljuk” – magyarázta. Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője felszólalásában elmondta: „büszkének kell lennünk arra, amit az elmúlt évtizedekben elértünk”. Aki szereti a szülőföldjét, annak igent kell mondania az erős Európára – jelentette ki. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 12.Juncker Bukarestben: sohasem voltak másodrangú tagállamok az EU-banSohasem voltak másodrangú tagállamok az Európai Unióban, sem olyanok, amelyeket „hátrahagytak” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Bukarestben, a román törvényhozókhoz intézett beszédében. A bizottság elnöke méltatta Románia uniós elkötelezettségét, ám határozottan elhárította a Brexit utáni EU lehetséges forgatókönyveiről felvázolt elképzelésekkel szembeni, a többsebességes Európa gondolatát ellenző román kifogásokat. „Együtt kell haladnunk, de különböző ritmusban. A többsebességes Európa már létezik, belekódolták az (uniós) alapszerződésbe” – mutatott rá. Franciául elmondott beszédében Juncker úgy vélte, hogy a többsebességes Európáról folyó vita álvita, a valódi vitának az együttműködés szükségességéről kell szólnia. Úgy vélekedett: az európai nemzeteknek közös a jövőjük, erősíteniük kell együttműködésüket, nem kell elfelejteniük, hogy az EU lakossága az emberiség alig 7 százalékát teszi ki, és hogy Európa a legkisebb kontinens. Juncker elismeréssel beszélt arról, hogy Románia tevékenyen részt vesz a „polgárok Európájának” létrehozásában, egyike azon tagállamoknak, amelyek jóváhagyták egy európai ügyészség létesítését, egy közös európai szabadalmi hivatal létrehozását, részt vesz a legtöbb közös misszióban. Románia megérdemli a schengeni tagságot, nem szabad nehezíteni csatlakozásának feltételeit, mielőbb fel kell venni a belső határellenőrzés nélküli övezetbe – mondta Juncker Bukarestben. Az EB elnöke Románia uniós csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából érkezett munkalátogatásra Bukarestbe, ahol a román vezetőkkel tárgyal, és lakossági fórumon mutatja be elképzeléseit az unió jövőjéről. Juncker először látogatott Romániába, amióta az Európai Bizottság elnökévé megválasztották. Érkezésekor a jelenlegi és volt román döntéshozók barátságos fogadtatásában részesült, a maga részéről a legszívélyesebben Traian Băsescu volt államfőt üdvözölte, akit homlokon csókolt. Románia luxemburgi soros EU-elnökség idején, 2005-ben írta alá csatlakozási szerződését az EU-val, amikor Juncker volt Luxemburg miniszterelnöke, Băsescu Románia államfője, Călin Popescu Tăriceanu mostani szenátusi elnök pedig az ország miniszterelnöke. MTI; Népújság (Marosvásárhely) 2017. május 12.Európa mellettJean-Claude Juncker oly szívélyesen csókolta homlokon Traian Băsescut a parlamentben, hogy e politikusok között kevésbé gyakori pillanat vált bukaresti látogatásnak legismertebb, szinte emblematikus képévé. Pedig az Európai Bizottság elnökének tegnapi romániai jelenléte, üzenete nem jelentéktelen, annál is inkább, mert a mostani megkésett Európa-napi ünnep alkalmával az ország Európai Unióhoz való, tíz évvel ezelőtti csatlakozására is emlékeztettek. Ma ugyan már megszokottnak tűnik, de az a tény, hogy 2007. január elsejétől az EU közösségéhez tartozhatunk, visszafordíthatatlan és jelentős változásokat eredményezett politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Ám az is bizonyos, hogy az itteni, vitatható elkötelezettségnél lényegesebb Brüsszel egykori és mostani befolyása, kényszerítő ereje, hiszen Románia az EU nélkül még ott sem tartana, ahová mostanra sikerült felkecmeregnie. És ez nem a mély válságban lévő testület felértékelése, hanem annak tudomásulvétele, hogy a bukaresti politikusok bármikor sajátossá és eredetivé tehetik az itteni demokráciát, s bizony, ha nem lennének fékek, az ország s vele együtt egész társadalma roboghatna lefelé a lejtőn. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetnének az EU és bürokratikus intézményei ellen jogos kifogások, ne lehetne például szóvá tenni kisebbségvédelmi téren számos hiányosságot. Ám ebből továbbra sem következik, hogy a Románia demokratizálódási folyamatát is elősegítő testületet gyengíteni kellene, avagy netán el kellene távolodni tőle. Nem, mert az ország lakói számára egyedül az euroatlanti irányultság szavatol lassú, ám mégis látható fejlődést. Juncker egyébként jó érzékkel bókolt a román népnek, ölelkezett a pusziért sorban álló politikusokkal, erősítve a frankofón családhoz tartozás élményét. Nem azért tette, mert oly mély barátságban lenne az itteni elítélt államférfiakkal, hanem mert a gyötrődő, saját problémáit nehezen megoldó Európának továbbra is szüksége van Romániára. A parlamentben és a Cotroceni-palotában nem azért utalt a Fekete-tenger jelentőségére, mert többre tartaná azt a francia Riviéránál, hanem mert geopolitikai téren felértékelődött Bukarest szerepe, s Brüsszelben ma már úgy látják, Európa nem a brassói Fekete-templomnál, hanem a Fekete-tenger partjánál ér véget. És bár csak úgy záporoztak a hangzatos szavak az európai irányultságról, a bátorságról és a közös jövőről, illetve a jól megérdemelt schengeni tagságról, aligha változik az a nézet, miszerint az ország uniós tagsága továbbra is inkább tekinthető jól működő kényszerházasságnak, mintsem elvek és értékek feltétlen azonosságának. Valójában mindkét fél jól jár, mi több, a Romániában élők számára a tagság több haszonnal jár, mint veszteséggel. Ez egy szerencsés állapot, már csak az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar közösségnek kellene érzékelnie valamiféle kisebbségekkel kapcsolatos hazai szemléletváltást, ugyanis a régi beidegződések az ország nyugati irányultsága ellenére sem változtak. Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 12.Kelemen Hunor: Meg kell szilárdítani Európa sokszínűségétEurópa alapértékei közé tartozik az etnikai, vallási és nyelvi sokszínűség, ezeket az értékeket továbbra is meg kell őrizni és meg kell szilárdítani – jelentette ki Kelemen Hunor tegnap a parlamentben. Az RMDSZ elnöke a Románia uniós csatlakozásának tizedik évfordulója és az Európa napja alkalmából rendezett ünnepi ülésen szólalt fel, amelyen a munkalátogatásra Romániába érkezett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett. Kelemen Hunor üdvözölte, hogy az Európai Bizottság zöld jelzést adott a Minority SafePack elnevezésű, kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezésnek. Rámutatott: hatvanmillió olyan polgár él Európában, aki nem akar beolvadni, de saját szülőföldjén élne és építkezne. Kelemen Hunor szerint az Európai Unió reformjának bátornak és nyitottnak kell lennie, és a polgárok iránti tisztelet szükséges ahhoz, hogy az uniós törvénykezés eredményes legyen. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ alapítása óta az európai eszme elkötelezettje, és már 1990-ben szorgalmazta Románia euroatlanti csatlakozását. „Akkori meggyőződésünk a mai napig nem változott: az ország jövőjét csakis egy mainál erősebb unióban lehet és kell elképzelni, hiszen történelmünk tanított meg arra: a szabadság, a biztonság és a jólét sosem keletről érkezik” – hangoztatta, majd kifejtette meggyőződését, hogy több Európára, egy lényeges változásokon áteső Európára van szükség, amelynek közelebb kell kerülnie polgáraihoz. A többsebességes Európa viszont katasztrófához vezethet – mutatott rá –, arra ösztönözhet egyeseket, hogy alternatívát keressenek, ez pedig konfliktusokkal és feszültségekkel járna. Az RMDSZ elnöke úgy véli: „előbb-utóbb fel kell vetni a szuverenitás kérdését is, a hatalmi viszonyok elosztásának kérdését, új egyensúlyt kell teremteni a tagállamok és Brüsszel, az európai intézmények és a nemzetiek között”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 18.Elkezdődött a FUEN-kongresszus Kolozsváron. Románok nem jöttekA román diplomácia mindent bevetett, hogy minimalizálja a kongresszus jelentőségét, állítólag Junckerig jutottak el: az EB-elnök behívta Navracsics magyar biztost. Elkezdődött csütörtökön, Kolozsváron az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának 62. kongresszusa. A Napoca hotelben megszervezett tanácskozást Vincze Loránt, a FUEN elnöke nyitotta meg, Kolozsváron, Cluj-Napocán, és Klausenburgban üdvözölve a vendégeket. A FUEN meghívót küldött az eseményre a román államfőnek, miniszterelnöknek, külügyminiszternek, és az európai ügyekért felelős miniszternek, azonban egyik hivatalosság sem tisztelte meg jelenlétével a Kongresszust. A román politikusok hiánya egyébként visszatérő beszédtéma volt a FUEN kongresszust megnyitó köszöntő beszédekben, és a szerdán este megszervezett fogadás informális beszélgetésein is. A román külügy ugyanis diplomáciai eszközökkel próbált nyomást gyakorolni a résztvevőkre, arról faggatva a külképviseletek illetékeseit, hogy ki, miért jön a FUEN kongresszusra, miről fog beszélni és mit fog támogatni. Információink szerint a rendezvényen előadóként részt vevő Navracsics Tibor oktatási, ifjúsági és sportügyekért felelő európai biztost Jean-Claude Juncker EB-elnök behívatta a FUEN kongresszuson való részvétele kapcsán. Vincze Loránt FUEN-elnök köszöntő beszédében elmondta, két fő oka van annak, hogy a FUEN úgy döntött, itt tartja éves kongresszusát: egyrészt szeretné az ernyőszervezet háláját kifejezni mindazokért a kezdeményezésekért, amelyeket az RMDSZ indított el az elmúlt hét évben, hiszen az európai polgári kezdeményezések eszméje mindig is a legjelentősebb eszmének számított a szervezetben. Ugyanakkor azt is szerették volna jelezni, hogy a FUEN nagyobb figyelmet fordít Közép- és Kelet-Európára. Kertész Melinda / Transindex.ro 2017. május 18.Navracsics Tibor a román külügy kifogásairól: a főbiztos támogatta a kolozsvári látogatásomatA román külügy levélben sérelmezte az Európai Bizottság elnökénél, Jean-Claude Junckernél, hogy Navracsics Tibor elfogadta a meghívást a Kolozsváron zajló FUEN-kongresszusra, és nem látogatott el Bukarestbe. Ezt a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos maga erősítette meg csütörtökön a Maszolnak adott exkluzív nyilatkozatában. Bukarest panasza hatástalan volt, mert a főbiztos támogatta a magyar uniós tisztségviselő kolozsvári látogatását. „Az Európai Bizottság elnöki irodája tájékoztatott engem arról, hogy kaptak egy levelet, amelyben a román külügy kifogásolta, hogy én Kolozsvárra jövök. Jean-Claude Juncker elnök úr egyúttal biztosított is arról, hogy támogatja az utazásomat, tehát ez semmilyen problémát nem jelent. A levél teljes tartalmát nem ismerem” – válaszolta kérdésünkre a FUEN-kongresszus szünetében Navracsics Tibor. A magyar biztos elmondta, egyszerű magyarázata van annak, hogy miért nem ment el Bukarestbe. „Azért nem mentem, mert nem hívtak meg a román fővárosba” – magyarázta. Tájékoztatása szerint mandátuma eddigi két és fél éve alatt másodszor van Kolozsváron: 2014 novemberében az Európai Ifjúsági Fórum kongresszusán vett részt a kincses városban, csütörtökön pedig az európai kulturális örökségről beszél a FUEN kongresszusán. Arra a felvetésünkre, miszerint biztosi minőségében való jelenléte a FUEN-kongresszuson értelmezhető-e úgy, hogy az Európai Bizottság nyitottá vált a Minority SafePack javaslatcsomag iránt, Navracsics Tibor azt válaszolta: a kongresszus nem a kisebbségi polgári kezdeményezésről szól. „A FUEN kongresszusa számomra alkalmat ad arról beszélni, hogy miként tudnak a nemzeti kisebbségek Európa kulturális örökségéhez, sokszínűségéhez hozzájárulni” – fogalmazott. A biztos emlékeztetett, hogy 2018 az európai kulturális örökség éve lesz. „Ez egy helyi aktivitásra épülő év lesz, ezért természetesen a kisebbségekre támaszkodva tervezzük az év eseményeinek megszervezését” – tette hozzá. Kelemen Hunor Zilahon már szóvátette Arról, hogy a román külügy akadályozni próbálja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója kolozsvári rendezvényét, Kelemen Hunor beszélt először Zilahon, az RMDSZ múlt heti kongresszusán. A szövetségi elnök akkor a politikai beszámolójában kijelentette: a bukaresti diplomácia azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. "Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára" - jelentette ki Zilahon az RMDSZ elnöke. Úgy tudjuk, hogy Kelemen Hunor a beszédében a román külügynek a Jean-Claude Junckerhez küldött levelére utalt. Utalt a román külügy ellenséges magatartására a sajtónak tartott csütörtök reggeli eligazítón a FUEN elnöke is. „A román diplomácia azon dolgozott, hogy ne legyenek itt a román állam képviselői, mert ezzel legitimálták volna, hogy mi itt elmondjuk a gondokat” – mondta Vincze Loránt. Megkérdeztük a külügyet és Brüsszelt is Portálunk csütörtökön több kérdést is feltett Külügyminisztérium sajtóirodájának a Jean-Claude Junckernek küldött levéllel kapcsolatban, és az Európai Bizottság elnökének kabinetjét is megkerestük az ügyben. Ha választ kapunk, cikkünket frissítjük. Cseke Péter Tamás / maszol.ro 2017. május 19.Navracsics Tibor: én a jövőben is együtt akarok működni RomániávalAz európai biztos nem tekinti személyes ügynek azt, hogy a román külügy Junckerig menve próbálta távol tartani a FUEN-kongresszustól. Navracsics Tibor a FUEN-kongresszuson való részvételére is felfigyelt a román külügy. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság vezetőjénél, Jean-Claude Junckernél is kifogásokat emeltek az ellen, hogy az oktatási, ifjúságpolitikai és kultúráért felelő európai biztos Kolozsvárra utazzon, Navracsics mégis úgy gondolta, fontos számára az, hogy eljöjjön a kongresszusra. A Minority SafePack kezdeményezésről, a CEU-ról, az autonómiáról és ideutazásának okáról is megkérdeztük. - Mindenekelőtt azért jöttem el, mert meghívtak. És általában, ha valahová meghívnak, és a naptáram lehetővé teszi, akkor oda el szoktam menni. Legyen szó az Európai Unió bármely pontjáról. Másrészt azért is fontosnak tartottam, mert mi már javában készülődünk a 2018-as évre, amely a kulturális örökség európai évei lesz. Én úgy gondolom, hogy ez egyrészt egy nagyon jó lehetőség arra, hogy minden helyi közösség európai szinten is megmutassa a saját kulturális örökségét, gazdagságát. Beszéljünk arról, hogy a kulturális örökség hogyan tud hozzájárulni a jövőkép kialakításához, és a jövő gazdasági növekedéséhez. Másrészt pedig bemutatjuk azt is, hogy a nemzeti kisebbségek hogyan tudnak hozzájárulni Európa kulturális gazdagságához, és kulturális örökségének sokféleségéhez. - A FUEN kongresszus ebből a szempontból egy kiváló alkalom. Erre is kaptam a felkérést, hogy erről beszéljek. A FUEN kongresszus kiemelt pontja lesz az aláírásgyűjtés elindítása Minority SafePack kezdeményezés kapcsán. Arra lennék kíváncsi, hogyha összegyűl az egymillió aláírás, akkor utána milyen lépések következnek? - Az ügynek a további eseményeiben már nem Bizottság lesz a főszereplő, hanem a jogalkotó szervek, tehát az Európai Parlament és a Tanács. Ha eredményes lesz az aláírásgyűjtés, és a kezdeményezés valóban napirendre kerül, nekik kell majd ennek a kezdeményezésnek a kapcsán a vitákat lefolytatniuk. Ezek a viták végül az akció sikeréhez vagy sikertelenségéhez vezetnek, attól függ, hogy milyen kifutása lesz a dolognak. A Bizottság a kezdeményezés politikai vonatkozásaitól igyekszik távol tartani magát, hiszen a Bizottság alapvető feladata az intézményközi együttműködésben is a döntéselőkészítés, illetve a megszületett döntések végrehajtása. Ilyen értelemben a politikai viták más uniós intézményekben, a Parlamentben és a Tanácsban fognak zajlani. - A kongresszus köszöntőbeszédében visszatérő téma volt, hogy a román hatóságok, a külügyminisztérium diplomáciai csatornákon érdeklődött az iránt, hogy ki jön ide, mit támogat, miről fog beszélni. Arról értesültem, hogy Jean-Claude Juncker EB-elnök önnel is beszélgetett arról, hogy miért vesz részt a FUEN kongresszusán. Ez összefüggésben áll a román diplomácia intézkedéseivel? – Amiről én tudok, hogy a román kormány megkereste Jean-Claude Junckert, amiben kifogásolta azt, hogy én ide utazom. Juncker azonban a támogatásáról biztosított. Én beszéltem vele erről, amikor ez a tudomásomra jutott, és ő azt mondta, hogy úgy gondolja, én csak a dolgomat végzem. Semmivel nem lépem túl a hatáskörömet, és támogatja azt, hogy utazzam ide. Ön szerint ennek a román kormány által végzett, nem minden hátsó szándék nélküli kérdezősködésnek lehet valamilyen kivetülése, lecsapódása uniós szinten? – Bízom benne, hogy nem. Nem hiszem, hogy a román hatóságok bármi kifogást is tudnának emelni az én eddigi tevékenységem, vagy Romániához való viszonyommal kapcsolatban, és ez biztos vagyok benne, hogy így lesz a jövőben is. Én nem gondolom, hogy ennek bármilyen lecsapódása, vagy kivetülése lenne. Az uniós diplomácia szintjén az miként csapódik le, hogy Románia ilyen szinten érdeklődik aziránt, hogy a FUEN Kongresszuson ki vesz részt és milyen céllal? – Én nem egészen értem ezt a fokozott érdeklődést, de azért nem akarom ezt személyes üggyé tenni, mert én a jövőben is együtt akarok működni Romániával, a román kormánnyal, mint ahogyan eddig is, ha megkerestek, vagy fogalmazzunk úgy, hogyha megkerestek volna, akkor együtt tudtunk volna működni. Én a jövőben is nyitott vagyok az együttműködésre, vagyis nem veszem személyesre ezt a sok szempontból furcsa műveletet. - Elmondható az, hogy ez a fajta, hogy egy erős szóval éljek, vegzálás, még inkább szükségszerűvé teszi azt, hogy a Minority Safepack csomag törvényes szintre lépjen? - Számunkra ez elsősorban hatásköri kérdésként jelenik meg. Az Európai Bizottságnak szigorúan azon keretek között kell eljárnia, amit a szerződés, vagyis az Európai Unió működését szabályozó alapvető dokumentumok megállapítanak. Ebben egy-két kivételtől eltekintve, nem nagyon szerepelnek nemzeti kisebbségekhez köthető jogok, illetve jogok gyakorlása. Van egy-kettő, ami megemlíthető. Alapvetően az Európa Tanács az, amely az ilyen jellegű jogoknak a garanciáját biztosítja. Természetesen, ha a politikai viták kiszélesednek, és eljutnak oda, hogy a Bizottságot is érintik, akkor nyilván a Bizottságnak is állást kell foglalni ebben az ügyben. - Hogyha Navracsics Tibort személyesen kérdezem, akkor Ön szerint Székelyföldnek mikor lehet területi autonómiája? – Navracsics Tibor személyesen nem tudja elmondani a véleményét, mert most éppen az Európai Bizottság egyik tagja vagyok, vagyis köt a saját testületem véleménye, és hivatalos álláspontja, és ebben a kérdésben az Európai Bizottság nem nyilvánít véleményt. - Az Európai Bizottság tagjaként, mi az álláspontja a CEU üggyel kapcsolatban? – Egyrészt az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, mivel fennáll a gyanú, hogy bizonyos tekintetben, vállalkozások és letelepedés szabadsága tekintetében az új jogszabály sérti a közösségi jog rendelkezéseit. Én magam pedig többször elmondta, noha nekem hatásköröm nincsen az ügyben, hiszen az oktatás kizárólagos nemzeti hatáskör, de én úgy gondolom, hogy a Közép-Európai Egyetem az európai felsőoktatási térségnek is egy meghatározó szereplője. Én mindenképpen fontosnak tartom, hogy tudja folytatni a működését Budapesten. Transindex.ro 2017. május 30.Bajba kerülhet a román gazdaság – sorra kapja Bukarest a figyelmeztetéseketHiába a kirobbanónak tűnő első negyedévi gazdasági növekedés, az elmúlt napokban az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap is arra figyelmeztette Romániát, hogy a pénzosztogató intézkedéseknek rossz vége lehet. Ezt a hazai gazdasági szakemberek is jó ideje hajtogatják már, de a Grindeanu-kormány és a koalíció az intésekre egyelőre ügyet sem vet. Az Európai Bizottság a napokban arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy a középtávú költségvetési célkitűzés – a Traian Băsescu mandátuma idején elhíresült MTO – megvalósíthatatlannak tűnik, mivel a strukturális költségvetési hiány 2016-ban 2,6 százalékra nőtt, amely igencsak messze van az előirányzott 0,5 százaléktól. A figyelmeztetés mellett az Európai Bizottság azt indítványozta az Európai Unió Tanácsának, hogy tegyen konkrét javaslatot a romániai illetékeseknek a jelentős eltérés megszüntetésének érdekében. Az EU Tanácsának most már nem egészen egy hónapja van a javaslattételre. Ha a helyzet nem változik, akkor a Románia elleni brüsszeli szankciók sokba kerülhetnek majd az országnak, hiszen egyebek között az Európai Beruházási Bank is megváltoztathatja a romániai hitelfolyósítás stratégiáját, mi több, az unió felfüggesztheti a Romániának juttatott strukturális és kohéziós alapok folyósítását is. Románia strukturális deficitje a bruttó nemzeti össztermék alapján számított korábbi 0,6 százalékról (amely szintén 0,1 százalékkal lépte túl az engedélyezett szintet) azért érte el a 2,6 százalékot, mivel a költségvetési kiadások messze meghaladták a bevételeket. Ezzel az ország igen sérülékennyé vált az esetleges újabb gazdasági válságok esetén. Az Európai Bizottság szerint középtávon a román kormánynak csökkentenie kell a nettó költségvetési kiadásokat, ami egyebek között az adók, illetékek emelését, újabbak bevezetését, bér- és nyugdíjcsökkentést vagy pedig a beruházásokra fordított összegek további visszafogását feltételezi. Ráadásul az idei költségvetési deficitet 3,5 százalékosra becsülik Brüsszelben, vagyis – ha a mutatók a hátralévő hónapokban nem javulnak – a román gazdasági makrostabilitás igencsak törékennyé válik. Brüsszeli javaslatok Az Európai Bizottság szerint az Európai Tanácsnak három fontosabb lépést kellene javasolnia Romániának, öthónapos határidővel. A Grindeanu-kormánynak többek között el kell érnie, hogy a javakra és szolgáltatásokra költött költségvetési összegek, illetve az adókból és illetékekből származó bevételek közötti különbség ne haladja meg, 2016-hoz viszonyítva, a 3,3 százalékot. Brüsszel szerint ezzel 0,5 százalékon stabilizálható a strukturális deficit. Ugyanakkor a kormánynak minden költségvetési pluszbevételt a hiány csökkentésére kell majd fordítania. Így tehát Romániának a következő öt hónap során mindenekelőtt költségvetési takarékosságra kell törekednie, hogy elkerülje a túlzott deficit miatti kötelezettségszegési eljárást. Ha Románia nem lép fel kellő hatékonysággal a költségvetési hiány csökkentéséért, akkor a kötelezettségszegési eljárás beindításával Brüsszel drasztikus intézkedéseket hozhat az ország ellen, így például a bruttó nemzeti össztermék 0,5 százalékával egyenlő büntetést szabhat ki, de – amint már szó volt róla – felfüggesztheti a strukturális és kohéziós alapokból történő pénzfolyósítást. Ami az amúgy is krónikus pénzhiánnyal küszködő ország esetében igen súlyos csapás lenne. Figyelmeztet az IMF is Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap a napokban nyilvánosságra hozta a Romániára vonatkozó jelentését, amelyet május elején véglegesített a washingtoni székhelyű pénzintézet romániai küldöttsége. E szerint 2018-ban a román államháztartási hiány GDP-arányosan elérheti a 3,9 százalékot. A túlzott deficitre nézve a legnagyobb kockázatot, a valutaalap szerint, a román szenátus által a múlt héten megszavazott, de még képviselőházi jóváhagyásra váró egységes bértörvény jelenti, amely a közszférában dolgozóknak átlagban 56 százalékkal emeli a bérét a következő öt évben. A kormány 2018. január 1-jétől egy százalékponttal, 18 százalékra akarja mérsékelni a hozzáadott értékadót, és csökkenteni akarja a társadalombiztosítási járulékokat. A valutaalap változatlanul 4,2 százalékos román gazdasági növekedést valószínűsített az idei évre, miközben a kormány 5,2 százalékos GDP-bővüléssel számol. Az IMF igazgatótanácsa azt tanácsolta Bukarestnek, ne a belföldi fogyasztást serkentse, hanem a közberuházásokat ösztönözze az életszínvonal fenntartható növelése érdekében, egyben pedig úgy vélte, hogy az adópolitika enyhítése, a szerkezeti reformok lelassulása veszélybe sodorják az elmúlt évek eredményeit. Bukarest: nincs ok aggodalomra A kormány és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – a voltaképpeni kormányfő –, Liviu Dragnea azt állítja, hogy az országban a legnagyobb rendjén mennek a dolgok. A politikus szerint az egységes bértörvény nem jelent veszélyt az államháztartásra, mert a bérek fokozatosan fognak emelkedni, ami lehetővé teszi, hogy az idén Románia tartani tudja a vállalt 3 százalékos államháztartási hiányt. Válaszként a brüsszeli figyelmeztetésre a kormánykoalíciós pártok vezetői úgy döntöttek, közös levélben kérnek majd magyarázatot az Európai Bizottság elnökétől, Jean-Claude Junckertől arra, hogy az általa vezetett testület miért bírálja a Gridneanu-kormány gazdasági intézkedéseit. Szerintük Brüsszel bírálatai lejáratják a román kormányt a választók és a külföld előtt, utóbbi pedig azzal a következménnyel járhat, hogy csökkennek a Romániában irányuló a külföldi tőkebefektetések. Liviu Dragnea szerint jelenleg az országban semmilyen gazdasági mutató nem ad okot Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap aggodalmaira. A szociáldemokraták elnöke szerint ebben az esetben felmerül a kérdés, vajon Brüsszel nem arra törekszik, hogy leállítsa a román gazdaság fejlődését? Bogdán Tibor / maszol.ro 2017. szeptember 14.Juncker Nagyszebenben tanácskozna Európa jövőjérőlNagyszebent javasolta az Brexitet követő első uniós csúcs színhelyéül szerda Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben elmondott beszédében, amelyben a román és bolgár schengen-csatlakozást is szorgalmazta. Nagyszebenben tartana európai uniós csúcstalálkozót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy nappal Nagy-Britannia EU-kiválását követően, 2019. március 30-án. Erre ő maga tett javaslatot szerdán az Európai Parlamentben az EU jövőjéről elmondott beszédében. Az EB elnöke szerint a csúcson – amelynek javasolt helyszínét annak német nevén, Hermannstadtként is megnevezte – az immár 27 tagúra apadt unió jövőjét kellene megvitatni. Juncker legutóbb májusban járt Romániában, akkor az ország EU-csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából mondott beszédet a parlamentben, amelyben kiállt Románia schengeni övezethez való csatlakozása mellett. Ezen álláspontját szerdán is megismételte. Az EB-elnök korábban Erdélyben is járt, vélhetően ekkor juthatott el Nagyszebenbe is. Májusi parlamenti beszédében érdekességképp meg is jegyezte: amikor Erdélyben járt, luxemburgi nyelven értekezett az ott élők egy részével, mivel az először Erdélybe érkezett német ajkú népesség nem szász, hanem luxemburgi volt. Nagyszeben kiválasztásához egyébként minden bizonnyal hozzájárult, hogy Klaus Johannis jelenlegi államfő, aki többször is kiállt amellett, hogy Romániának az EU „kemény magjához" kell tartoznia, és aki jó viszonyt ápol Junckerrel, ebből a városból származik, sőt államfővé választását megelőzően a város polgármestere volt. Johannis szerdán üdvözölte is Juncker felvetését, illetve azt, hogy az EB elnöke támogatja az ország schengeni csatlakozását. Mihai Tudose kormányfő nagyszerűnek nevezte Juncker üzenetét, mivel ez az első alkalom, hogy nem bírálta Romániát, hanem elismerte az eredményeit. Juncker egyébként évértékelő beszédében kijelentette: Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, de az illegális bevándorlást meg kell fékezni, szabályozott mederbe terelve a migrációt. Az EB elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta: a migráció ügye számos konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban, és jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is. Hozzátette: nem viselhetik egyedül a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok. Elmondta, a bizottság a hónap végére új javaslatokkal fog előállni, hogy fel lehessen gyorsítani azoknak a visszaküldését, akik nem jogosultak menedékre, továbbá kiemelte, javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával. Leszögezte: az európai uniós tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. A tagországok ellátták az uniós bíróságot azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön – hangoztatta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. „Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes” – mondta. Az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam - tette hozzá. Krónika (Kolozsvár) 2017. szeptember 19.Schengen már nem érdekes?Fel kell venni Romániát és Bulgáriát a schengeni övezetbe – jelentette ki Jean-Claude Juncker néhány nappal ezelőtt Strasbourgban az Európai Unió helyzetét értékelő beszédében. Az Európai Bizottság elnöke nagy barátja országunknak, májusi látogatásán sorba csókolgatta a román politikusokat – azokat is, akikkel amúgy nemigen barátkoznak a szavahihetőségre és bizonyos erkölcsökre sokat adó elegáns nyugati irodákban –, kijelentését azonban nem kapták fel a leginkább érdekeltek sem, sőt, meglehetősen nagy csend veszi körül a javaslatot, amely bő másfél évtizede fogalmazódott meg először. Bukarest az EU-s tagfelvételi eljárás kezdete után, 2001 őszén kezdett foglalkozni a schengeni csatlakozás előkészítésével, mégis igencsak lagymatagon vette tudomásul a váratlan strasbourgi hátszelet. Első látásra érthetetlen, hogy nem csaptak le rá azok, akik évek óta hangoztatják, hogy műszakilag már megfelelünk a feltételeknek. Az a tény, hogy a műszaki jelző sehogy sem kopik ki a nyilatkozatokból, jelzi, hogy az emberi tényező, azaz a korrupció, a hivatalnokok megvásárolhatósága maradt az utolsó akadály, erre is szoktak hivatkozni azok az államok, amelyek ellenzik, hogy Románia is része legyen a belső határellenőrzés nélküli európai térségnek. Álláspontjukat csak erősíti, hogy az illegális bevándorlók nagy többségét nyugati határainkon fülelik le, kilépési kísérleteik közben. A belépés tehát a modern technológiák mellett sem okoz különösebb gondot az útlevél nélkül utazóknak, és ez nem éppen bizalomgerjesztő jelenség. Valószínűleg ezt Juncker is tudja, neki azonban a brit kilépés miatt megingott EU erősítése a munkaköri feladataihoz tartozik, ezért nem meglepő, hogy szorosabbra fűzné a tagállamok viszonyát. Ez sem mindenkinek tetszik, de a Dâmboviţa partján egészen balkáni okai vannak a mostanában tapasztalható hűvös távolságtartásnak. Az egyik lehetséges magyarázatra Cristian Câmpeanu világít rá a 22 hetilapban: bármennyire csábító a 100 éves Romániának stabilitást és jólétet biztosító junckeri ajánlat, ez nemcsak egyes (pénzügyi, katonai, külügyi) hatáskörök átengedésével járna (az államoktól az EU-nak), hanem olyan kötelezettségekkel az emberi jogok, jogállamiság és független igazságszolgáltatás tiszteletben tartását illetően, amelyeket a Liviu Dragnea által irányított kormánykoalíció nem kíván vállalni, hiszen éppen az aláaknázásukban érdekelt. Ezért nem sürgetik az utóbbi időben a schengeni csatlakozást, hiszen számukra saját bőrük és piszkos üzleteik megmentése a fontos, nem fáj nekik, hogy az ünnepek és a vakációk idején több millió román állampolgár rostokol több órás sorokban a határokon. Nekünk azonban nem csupán a könnyebb utazásért fontos a schengeni csatlakozás, hanem főként a járulékos haszon, az ország jó irányban való haladása miatt. Az EU ugyan sok csalódást okozott, de a mi eredeti demokráciánknál még mindig jobb alternatívát kínál... Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 3.A voksoló katalánok többsége a függetlenségre szavazottAz előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon – jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő tegnap. A katalán nép jogot szerzett egy független állam létrehozására – jelentette ki Carles Puigdemont katalán elnök Barcelonában. A katalán parlament rendkívüli ülését követően – amelyen a vasárnapi eseményeket értékelték – Puigdemont a népszavazás miatt Katalóniába vezényelt spanyol rendőrök és csendőrök kivonását követelte. „A reménynek és a szenvedésnek ezen a napján Katalónia polgárai megszerezték a jogot az önálló államiságra köztársaság formájában” – hangoztatta Carles Puigdemont. A katalánoknak joguk van arra, hogy szabad, békés és demokratikus államuk legyen – mondta. Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap este Madridban kijelentette: nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában. Kétmillióan a függetlenség mellett Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából mintegy 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük mintegy 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – ismertette Jordi Turull katalán kormányszóvivő. Hozzátette: 15 ezer szavazat számlálása még folyamatban van, a spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapok tartalmát pedig nem ismerhetik. A La Vanguardia lap internetes kiadása szerint a katalán szavazók 6,8 százaléka nem támogatta a régió kiválását Spanyolországból. A katalán függetlenségi népszavazás után az első nap a rendőri erőszak elleni tiltakozásról szólt; a hatóságok és szavazók közötti összecsapásokban a katalán kormány szerint 893 civil sérült meg, míg a spanyol belügyminisztérium az eddigi 33-ról 431-re módosította a sérülést szenvedett rendőrök számát. Katalónia-szerte több ezren vonultak utcára a nap folyamán, hogy elítéljék az erőszakos cselekményeket, Ada Colau, Barcelona polgármestere pedig bejelentette: a városi önkormányzat feljelentést tesz az állampolgárok elleni rendőri intézkedések miatt. Brutálisnak minősítette a rendőri fellépést az a 33 külföldi politikai megfigyelőből álló csoport is, amely a katalán kormány felkérésére érkezett az eseményre 17 különböző országból. Juncker: jogszerűtlen a népszavazás Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke állásfoglalásában úgy fogalmazott: a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt. Amennyiben a referendum az ország alkotmánya szerint zajlott volna, akkor az azt jelentené, hogy a terület az Európai Unión kívülre kerülne. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az erőszak újbóli alkalmazásának elkerülésére szólította fel Mariano Rajoy spanyol kormányfőt. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács vezetője Twitter-üzenetében közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott a spanyol miniszterelnökkel, akit arra kért, mielőbb előzze meg, hogy a jelenlegi helyzet elmérgesedjen. A katalán népszavazás spanyol belügy, ezért Magyarország nem nyilvánít véleményt a témában – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Nagyváradon a közmédia kérdésére. A katalóniai népszavazás nyomán kialakult feszült helyzetre reagálva Teodor Meleşcanu külügyminiszter a spanyol alkotmányt tiszteletben tartó tárgyalásos megoldást szorgalmazott. Az RMDSZ elítélte a katalán függetlenségi népszavazás napján tapasztalt erőszakot. Állásfoglalásában leszögezte: sem az aránytalan rendőri túlkapás, sem más erőszakos cselekedet soha nem vezethet semmi jóra. „Egy ország állampolgárainak, de közösségeinek is joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. Amennyiben ez az igény több millió állampolgár részéről fogalmazódik meg, annak semmiképpen sem szabad elkerülnie az ország vezetőinek figyelmét. Tapasztalatból tudjuk: a többség erejének sosem szabad a kisebbségek elnyomására irányulnia egy demokráciában, a többségnek minden körülmény között felelősnek kell lennie az ország területén élő kisebbségekért” – olvasható az RMDSZ állásfoglalásában. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-30 | 31-51
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
